Igazából nem esett, csak ezt a nótát dúdolta egy volt iskolatársam állandóan, és eszembe jutott. Viszont iszonyatosan hideg volt...

Az egész úgy kezdődött, hogy tinédzser korunkban megtudtuk, a sör nem csak arra jó, hogy anyu a kezünkbe nyom egy üveggel, a következő szöveggel: "Menj fiam, vidd oda apádnak, mert szereli a csapot, ettől majd megnyugszik."  - hanem arra is jó, hogy 'boldogok' legyünk tőle, ideig - óráig. Ettől a pillanattól kezdve, az összes szilveszter arról szólt, hogy a cimborákkal kerítettünk valami helyet, ahol fedél van a fejünk felett, mindenki beszerzett magának sokkal több alkoholt, mint amennyit képes elfogyasztani, aztán január 3. -án a legbátrabb felhívta a többit, hogy megérdeklődje: úgy mégis mi volt?

Szép - szép a hagyomány, főleg ha mívelik, de úgy döntöttünk szakítunk vele és elhatároztuk, következő alkalommal áttúrázunk óévből az újévbe. A túrázás a társaságunktól nem áll messze, hiszen a közös programok 90 % -a erről szól, mégis csak 3 -an maradtunk a végére, Zsófusz, Oz és jómagam. No mindegy, úgy döntöttünk mi azért megcsináljuk. Lévén tél, s ugyebár az újév kezdete általában éjszaka szokott lenni, leültünk átbeszélni, mégis mire lesz szükségünk, milyen veszélyeket rejt egy ilyen túra. Nem terveztem hosszú gyaloglást és a körülményekre való tekintettel egy lazább, utat kerestem, így esett, hogy megállapodtunk egy sima Bakonybél - Zirc vonalban. Felhívtam a figyelmet a legfontosabb dolgokra: 1. meleg ruha rétegesen, 2. fejlámpa, plusz elem mindenkinek 3. pálinka, csoki, víz 4. lassú lesz, mert keresni kell a jelet és hó van, 5. vadakra lehet számítani. Sorrendben a válaszok: 1. persze 2: megvan 3: bekészítve (a megadott fontossági sorrendben) 4. nem hajt senki 5: és kit érdekel? (nem annyira foglalkoztatta őket ez a kérdés) :)

Egyik kollégámat megkértem, aki mellesleg hobbi vadász, hogy este olyan 7 óra körül vigyen el minket Bakonybélbe, ahonnan a túra indul. Út közben beszélgettünk és a kolléga megkérdezte, hogy nem tartunk -e a vadaktól? Valaki válaszol: azok félnek tőlünk nem? Abban a pillanatban a kolléga elkezd lassítani, majd megáll az úton. Akkor néztünk előre és az autó lámpájának fényében kirajzolódott egy gigászi kan vaddisznó. Egy perc farkasszem, aztán mikor a sofőrünk harmadszor rádudált, nagy kegyesen leballagott előlünk és az út széléről végignézte, ahogy tovább megyünk. Onnantól kedve, ha nem lett volna motorzaj, az autóban hallani lehetett volna, ahogy nő a hajunk.  A kolléga, a síri csendet a következő elmés megjegyzéssel törte meg: " No ha egy ilyet megijesztesz és az neked fordul, abból egyenlőtlen küzdelem lesz." Bakonybélben a Bermuda-háromszögben (főtér, ahol a kocsmák vannak - állítólag már többen eltűntek, de végül meglettek) beültünk egy kricsmibe, összeszedni már régen elszállt bátorságunkat: sör-unicum, indulhatunk. Mikor elkezdtem szedelőzködni, Oz ennyit mondott: igyunk gyorsan még egyet aztán húzzunk, mert már nagyon szeretnék túl lenni rajta. :)

Címkék: éjszakai Túra Szilveszter